A női dimenzió - 2025/Nyár - V. évfolyam 2. szám
Major Gyöngyi: Gizella királyné történelmi szerepének 21. századi értelmezhetősége egy egyensúlyalapú nemzetmítoszban
Ha felvetődik a kérdés, hogy miért foglalkozik a Kortárs Női Reflexiók Fóruma ma, ebben a saját maga által kitermelt, súlyos problémákkal küzdő korban Gizella királynéval – 1000 év távlatából – nagyon is konkrét válasszal szolgálhatunk.
Gizella bajor hercegnőt, Szent István király hitvesét jelenünkben rendkívül korszerűnek gondoljuk. Ennek oka nemcsak a kivételes életpálya, a személyiség, a hivatástudat, a kiemelkedő felelősségvállalás, hanem saját kora gondjainak a mai kor problematikájával összevethető rendkívüli hasonlóság. A mostani, korszakváltás előtti társadalmi és szellemi káosz jól megfeleltethető az 1000 évvel ezelőttinek, csak akkor nem egy technológiai és geopolitikai földindulás, hanem a keresztény Európába integrálódás jelentette az egész társadalom számára a paradigmaváltó kényszerhelyzetet. Szent István király és Gizella királyné felelősséggel meghozott akkori döntéseinek köszönhetjük, hogy Magyarország még ma is létezik a Kárpát-medencében.
Ma a tudásunkkal megközelíthetően sem felmérhető jövő előtt állunk. A létezési körülmények gyorsuló változása, az emberi funkciók, és ezek vonzatában az értékrendek nehezen kontrollálható átalakulása mellett egyre átláthatatlanabb és fogalmilag feldolgozhatatlanabb maga az emberfogalom. Talán sohasem volt fontosabb, mint manapság, a mesterséges intelligencia korában értelmezni azt, hogy az emberfogalom nem egy homogenitást fed, hanem két külön entitás harmonikus együttesét. Nem túlzás azt állítani, hogy korunknak – a fenttarthatóságnak – egyik legmarkánsabb kihívása az egyensúly kérdése: a létezés szerveződésének, a szervezőelv kettőségének az ismerete.
A KNRF kutatásainak kiindulópontja az a felvetés, hogy a fenntarthatatlanság elementárisan függ össze azzal, hogy a női attitűd kiszorult a kultúrából. A rendezőelv homogenizálásának eredményeképpen egyneműsödött a létezés, és ez az, ami fenntarthatatlan. Következésképpen a jövő legnagyobb megpróbáltatása az egyensúlyhoz való visszatalálás: a férfi és a nő, a természet és a technológia, múlt és jövő között.
Alapfeltevésünk az, hogy Gizella királyné tanulmányozása egy új, egyensúlyközpontú történelemszemléletet motiválhat. Első királynénk életének megértéséhez elengedhetetlen olyan szempontok beemelése, amelyek a női létezés sajátosságait is respektálják, ennélfogva pedig nem csupán a női életpályák válnak egy sokkal összetettebb működésmechanizmusban értelmezhetővé, hanem maga a történelem koncepciója is, amely lemodellezi az adott kor reprezentatívnak tekintett elemeit.
Par excellence a legfontosabb kérdés a szempontok szelekciója. Minek alapján ítélünk és értelmezünk dolgokat, eseményeket, személyeket? A Kortárs Női Reflexiók Fórumának meghatározó szempontja az egyensúly.
Ki volt tehát igazából Gizella bajor hercegnő?
Gizella királyné, az államalapító Szent István király felesége volt. Társuralkodó. Mindannak aktív részese, amit Szent István király létrehozott. Máig ható örökségük kettőjük hagyatéka.
A magyar történeti emlékezet hajlamos az államalapítást homogén, maszkulin teljesítményként láttatni. Amennyiben azonban közelebbről vizsgáljuk a forrásokat, nyilvánvalóvá válik, hogy mindaz, amit Szent István királyban tisztelünk – a nyugati keresztény kultúrkörbe való integráció, az intézményrendszer kiépítése, a kulturális virágzás –, az egy mélyen összehangolt, közös munka eredménye.
Ebből a szempontrendszerből kiindulva és végiggondolva történelmünket, egy teljesen új panoráma nyílik meg előttünk új önképpel és új jövőképpel. A történelemnek ez az átértelmezése gyökeresen megváltoztatja azt, ahogyan önmagunkra tekintünk.
Következésképpen:
– Nem áldozatok vagyunk, hanem túlélők és teremtők. A magyar nemzet túlélési képessége nemcsak a katonai ellenállásban rejlett, hanem a mindenkori „gizellai” hátországban – a nőkben, akik megtartották a nyelvet, a kultúrát, a hitet és a családot, miközben a férfiak a csatatereken véreztek.
– A jövőt mint ökoszisztémát értelmezzük. A jövőnket nem újabb ideológiai háborúk megnyerésére kell alapoznunk, hanem egy olyan belső ökoszisztéma kiépítésére, ahol a racionális-technológiai fejlődés és a humán-spirituális értékek egyensúlya valósul meg.
Olyan korszak – úgymond szingularitás előtt – állunk, ami a mai tudásunkkal megközelíthetetlen, értelmezhetetlen, prognosztizálhatatlan. A Kortárs Női Reflexiók Fórumában egyre nagyobb jelentőségűnek látjuk a hasonló korfordulók, a hasonló korszakok felelős személyiségeinek megértését, helyzetük, életük elfogulatlan tanulmányozását, és a tanulmányok eredményeinek közzétételét.
Gizella szerepének megítélése a mai napig vegyes, ennek ellenére fontos, hogy ne legyen tabutéma a személye. Kérdés ugyanis, hogy ő nőként tehetett-e volna többet, képviselhette-e volna jobban a magyar érdekeket?
Szívesen veszünk minden olyan közreműködést, amelyik megfelelő gonddal, elmélyült minőségben vállalkozik olyan – jövőbe hatolni képes – személyiségekre fókuszálni, mint Gizella királyné, hogy őket mintaként a most felnövő generációk számára felmutathassuk.
Ha Gizella jelentőségét a 21−22. századba vetítjük, rádöbbenünk, hogy élete nem csupán a múlt egy porosodó lapja, hanem egy időtlen szoftver a jövőhöz. Hiszen akkor, amikor a világ a legtechnokratábbá válik, a „gizellai minőség” – a kulturális hídépítés, a válságálló méltóság és a megtartó hitvallás – lesz a legértékesebb és legritkább erőforrás.
Gizella királyné nem csupán a múlt egyik szereplője, hanem a 21. századi magyar reneszánsz katalizátora lehet. Az ő személyén keresztül megértett egyensúly-paradigma képessé teheti a nemzetet arra, hogy kilépjen a történelmi traumák körforgásából, és egy olyan jövőt alapozzon meg, amelyben a férfi és a nő saját belső méltóságában, egymást kiegészítve létrehozhatja a holnap Magyarországát. Gizella királyné 21. századi jelentősége abban áll, hogy alakja hidat képez a sokrétű – éppen ezért dicső múlt – és a fenntartható jövő között.
Amennyiben a magyar nemzet képes átértelmezni államalapításának történetét – meglátva benne a férfi és női elv harmonikus együttműködését –, akkor egy olyan új jövő-paradigmát alapozhat meg, amely mintaként szolgálhat Európa és az egész világ számára is.
Gizella öröksége emlékeztethet minket arra, hogy a haza nemcsak ott van, ahol a határokat fegyverrel védik, hanem ott is, ahol a kultúrát, a hitet és a közösséget megértéssel, megbocsátással és méltósággal tartják egyben. Számunkra jelentőségteljes, hogy Gizella, Szent István királyunk hitvese hasson ránk, s képviselje azt a vonulatot gondolatainkban, ami a nőiségre, a fenntartható jövőre vonatkozik.
Abban a reményben, hogy rendezett munkakapcsolatokkal, lelkesen és szorgosan tudjunk dolgozni a közös célért, kérek mindenkit, hogy kiemelt figyelemmel forduljunk egymás munkája felé, egy formálódó paradigma hangjainak összhangzattá formálódásában bízva.
Az akkori uralkodói döntést a történelem visszaigazolta, hisz Magyarország még mindig létezik. Tehát, a nem feltétlenül azonos előjelű párhuzamokat felmérve – tanuljunk, okuljunk – vigyázó szemünket Gizellára vessük!