A női dimenzió - 2022/Tavasz - II. évfolyam 1. szám
Cselényi István Gábor † : Szófia-látomások. I. rész
A jó keresztények az Ószövetségből általában csak a nagy, jelentős könyveket idézik (Mózes öt könyve, Királyok könyvei, Krónikák, Zsoltárok, Próféták könyvei ez nem egy bibliai könyv, hanem több könyvnek a gyűjtőneve, ezért nem írjuk nagybetűvel, ugyanúgy, mint a „bölcsességi”-t), legtöbbször átsiklanak a bölcsességi könyvek fölött, amelyek közül Jób könyve, a Példabeszédek könyve és a Prédikátor könyve a zsidó és protestáns kánonnak, az ún. Tanaknak,[i] a héberül írt kánonnak is részei. Rajtuk kívül pedig Jézus, Sirák fia könyve és a Bölcsesség könyve az ún. Septuagintában, a görögül írt Ószövetségben (az ún. hetvenes fordításban) jelennek meg, amelyeket a katolikus és ortodox egyház kánoninak ismer el, az előbb említetteket pedig ún. deuterokanonikusaknak (másodlagosan kánoninak), sőt akár apokrif könyveknek nevezik. Nos, ezekben a könyvekben feltűnik egy titokzatos fogalom, sőt személy: a bölcsesség, amelyet/akit a Tanak Hokmának, a Septuaginta pedig Szophiának nevez. Utóbbira a meghonosuló gyakorlat szerint is Szófia alakban hivatkozunk a továbbiakban.