A női dimenzió - 2022/Tavasz - II. évfolyam 1. szám

Józsa György Zoltán: Beatrice alakja az orosz szimbolizmusban

DOI: 10.55344/andfh.2201091

Vlagyimir Szolovjov és Dante neve az orosz ifjúszimbolisták, Andrej Belij, Alekszandr Blok, Vjacseszlav Ivanov tudatában egybeforrott – ez ugyanígy az előttük járó dekadens nemzedékre is érvényes –, hiszen az első orosz filozófusra úgy tekintettek, mint akinek „Dante óta elsőként volt része találkozásokban Sophiával”,[i] avagy az Isteni Bölcsességgel (itt természetesen Beatricét kell érteni, illetőleg Dante túlvilági utazását), ezzel az elsősorban a pravoszláv hitben és liturgiában fontos nőalakkal, akit a katolicizmus Sapientiaként tart számon, s nem is annyira már-már megszemélyesülő alakként, hanem az Isten emanációinak egyik teremtő elveként. Köztudomású, hogy már jelen van a Teremtés könyvében is, a gnosztikusok mitológiájában alakja metamorfózison megy keresztül.