A női dimenzió - - II. évfolyam 3. szám

Aki csak a középiskolai fizikaanyag elsajátításakor annak megértésére is törekedett, nagyon pontosan tisztában van a XIX. század végétől velünk lévő szemléleti probléma lényegével. Newton új korszakot nyitott a földi világ fizikai jelenségeinek matematikai modellezésével, azonban ezek a modellek lényegében a szabad szemmel megfigyelhető, és ezáltal kontrollált fizikai jelenségek világát jelentette. Mintegy 100–150 évvel ezelőtt azonban elkezdett ez a szabad szemmel látható világ a tudomány számára szűknek bizonyulni, és két irányba is lépéseket tett szemléleti kereteinek bővítésére, méghozzá úgy a mikroszkópikus, mind a földi méreteket meghaladó makroszkópikus irányba. Ezeken az új területeken azonban a közvetlen, érzéki kontroll lehetőségeit elvesztette, és minél jobban távolodott a „szabad szemmel láthatóság” mértékétől, annál elméletibbé vált, vagyis annál inkább alapozta a mélyebbre ható matematikai modelljeit a meglévő matematikai modelljeire, és annál nehezebben tudta valamilyen detektálási módszerrel, mérhető „hatásokban” kimutatni modelljei helyességét. Nem részletezve az elméletek fölötti kontroll összetett nehézségeit, az idő előrehaladtával egyre világosabbá válik, hogy ugyan tudománytörténeti szempontból mindig logikus az, ahogyan a kutatások előrehaladtával, az éppen keletkező új ismeretek hatására egy kutatói közösség szemlélete felvesz bizonyos irányokat, és ezekben az irányokban konzekvensen egy bizonyos szemléletben értelmeződnek a jelenségek, azonban éppen az időbeli eltávolodás ma már megenged más irányú rátekintést is ugyanazokra a jelenségekre, amit sokszor azóta keletkezett új ismeretek inspirálnak más szemléletben értelmezni. A szemléletváltozás pedig nem kizárható módon érintheti a jelenségek értelmezésének akár az alapjait is.

Rockenbauer Antal, fizikus, a tudományok doktora, professzor emeritus (Anyag és Környezetkémiai Intézet, Természettudományi Kutatóközpont, Budapest Docteur honoris causa, University Aix-Marseille – számos jelentős publikáció szerzője) az alábbi két tanulmányában részletesen indokolja, hogy a fizika tudományában miért lenne elengedhetetlenül szükséges a szabad szemmel érzékelhető világban kialakult „tömeg”-alapú szemléletünk fogalomrendszerét lecserélni a valójában legalább 100 éve érvényt nyert „mozgás”-alapú fogalomrendszerre. Továbbá bemutatja, hogy a konzekvens fogalomhasználat keretei között bizony mód van a jelenségeknek a már meggyökeresedetthez képest jelentősen eltérő értelmezést tulajdonítani, és akár olyan közhasználatba került fogalmak érvényességét is kétségbe vonni, mint a „sötét anyag”.

Mi abban a biztos tudatban adunk helyet Rockenbauer Antal két tanulmányának, hogy egyrészt a tudomány fejlődését csakis az önmagában való folytonos kételkedés szolgálhatja, másrészt minden olyan problémafelvetésnek szabad mozgásteret kell nyitni, amelyik alapos szakmai felkészültségéhez és érdekmentes, következetes megfogalmazásához nem fér kétség. Ezért abban a reményben bocsátjuk útjára az alábbi sorokat, hogy mindenkit, aki a bennük bonckés alá vett problémákhoz érdemben viszonyul, érdemi gondolkodásra késztet.

(Szerk.)