A női dimenzió - - III. évfolyam 2. szám
Major Gyöngyi: Versenyképesség és országimázs az MI korszakában
Absztrakt
A mesterséges intelligencia korszakában kulcsfontosságúvá válhat a nemzet szubsztanciális megközelítése. A tanulmány annak vizsgálatára fókuszál, hogy nemzetgazdasági szinten az új versenyképesség koncepciója hogyan függ össze egy olyan új nemzetstratégiával, amely már gyökeresen új tartalmakat és formákat jelenít meg.
A mesterséges intelligencia és a kvantumszámítógépek realitása új nemzetértelmezést motivál, kérdés azonban, hogy a hagyomány- és kultúraközpontú nemzetfelfogás és a nemzet szubsztancialitásban értelmezett szerepe a versenyképességre alapozó gazdasági funkcionalitással működésbe hozható-e. Egyre kardinálisabb gazdasági kérdéssé válik a nemzet megmaradásának és az össznemzeti fenntarthatóságának szempontjából az, hogy az ősi tudások felelevenítésével a lokalitások képesek-e a nemzeti identitás újjáteremtésére. Következésképpen lényegi kérdésként jelenik meg az, hogy a régi és új tudások szintézisében a lokalitások tudatosan át tudják-e alakítani belső életüket úgy, hogy az innovatív-kreatív tudásalkalmazással visszahathasson egyben a globális szint posztmodern és poszt-posztmodern
megnyilvánulásaira is.
A 21. század formálói azok lesznek, akik értelmezni tudják a globális folyamatokat, s az egyedi emberi kreativitás, az együttműködő-képesség és a technológiai innovációk mentén részeseivé válhatnak a térképek újrarajzolásának. Miközben a játékszabályok globális szinten történő értelmezésére irányuló törekvések egyre nagyobb akadályokba ütköznek, a mikroszintek akaratlanul is lehetőséghez jutnak, hiszen az egyre komplexebbé váló globális gazdaságban az innováció inspirációja a hálózatokban megjelenő új partnerektől is érkezhet. Ebből következően fontos kérdéssé válhat az, hogy a periferikus létezés miként konvertálható versenyképességi előnnyé éppen azáltal, hogy az új gazdasági kontextus nem a kontinuitás (a felzárkózás és utolérés) stratégiáját díjazza, hanem azt, amely új elvrendszer mentén strukturálódik.
„Egy kivételes geopillanat részesei vagyunk, amikor felülmúlhatatlan emberi értékek és technológiai innovációk rajzolják át a térképeket. Az ezer szállal egymásba kapaszkodó globális világ az új inspirációkat az egyedi kreativitásban, az új partnereket a lokális hálózatokban keresi – a múlt határvidékeiből így alakulnak ki a jövő központjai.
A földrajz ismét felértékelődött. A 21. század felfedezői azok lesznek, akik képesek értelmezni a globális folyamatokat, és van bátorságuk újrarajzolni a 21. század térképét, hogy maradandó értéket adjanak a világnak.”[1]
A tanulmány célja kettős. Részben rá kíván mutatni arra, hogy a geopillanatnak nevezett „időszakban” a kreativitással telített lokalitásokban megjelenő ambíciók dinamikája alkalmas lehet a kor követelményeinek szintjén elvégezni a megfelelő innovációt, amellyel a periféria gazdaságai is ténylegesen hosszú távon versenyképessé válhatnak. A hálózatos rendszerben létrejövő lokalitások reneszánszát azonban nagyban befolyásolja éppen maguknak a lokalitásoknak a jövőkoncepciója. A frissen indukált versenyképesség egyre jobban válik
a kommunikációs stratégia ‒ az ún. brand-identitás ‒ függvényévé, a sikeres kommunikáció pedig összességében egyre inkább identitásalapúvá lesz.
Kulcsszavak: fraktál, nemzet, versenyképesség, MI, identitás
[1] CSIZMADIA, N. 2016. Geopillanat. L’Harmattan, Budapest, 369. o.