A női dimenzió - - III. évfolyam 3. szám

Sok szeretettel köszöntöm a könyvtár nevében a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottság Gazdaság-, Jog- és Társadalomtudományi Szakbizottság Képzőművészet, Művészetelmélet és Design Munkabizottsága, a Kortárs Női Reflexiók Fóruma és a Magyar Közgazdasági Társaság Kultúragazdaság Szakosztálya által rendezett könyvbemutató és konferencia minden kedves résztvevőjét!

Mindenekelőtt köszöntöm az Individualizáció, személyiség, mesterséges intelligencia című könyv szerkesztőjét, Kiss Károly közgazdászt és társadalomkutatót, kandidátust, a Budapesti Corvinus Egyetem nyugalmazott egyetemi docensét, Major Gyöngyi közgazdászt, egyetemi docenst, a Kortárs Női Reflexiók Fóruma elnökét, Molnár Lászlót, a VEAB szakosztályának jelen lévő elnökét, valamint a mai konferencia előadóit.

Köszönjük, hogy a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódó rendezvény helyszínéül ismét könyvtárunkat választották, hiszen manapság bizony a magunk egyetemi és nem utolsósorban könyvtárszakmai berkein belül is sokszorosan élő és időszerű a könyv által felvetett téma.

A hagyományos kulturális értékek megőrzése mellett könyvtárunk igyekszik élen járni a legmodernebb fejlesztések és technikai eszközök alkalmazása és használata terén is. Az idei évben a „Hagyományok és kihívások” címmel megrendezett szakmai konferenciánk kiemelt témája éppen ezért a mesterséges intelligencia (MI) és a könyvtári automatizálás volt, de számos egyetemi rendezvény is eköré épült és épül fel – felvetve az MI ma még ismeretlen hatásait az oktatás vagy a szerzői jog vagy akár a tanulás számonkérésének területein. Ezért külön örömünkre szolgál, hogy a most bemutatandó mű népszerűsítését a magunk eszközeivel támogathatjuk.

A világ számunkra most – Heideggerrel szólva – technikai módon van adva, s mint technológiai újítás, az MI valóban sok területen páratlan képességekkel bír: gyorsabb, hatékonyabb, pontosabb, sok vonatkozásban pedig még az embernél is kreatívabb.

A keresztény vallás az alkotás képességét a teremtmények közül kizárólag az embernek tulajdonítja. De vajon művészeti alkotásnak tekinthetők-e a művészeti alkotásokból tömegesen generált gépi produktumok? Tekinthetőek-e művészetnek? Megjelenésük mindenesetre várhatóan az 1910-es évek avantgárdja után ismét és másképpen forgatja fel a szellemi termékek piacát, és a művészet elméletét is újra kihívás elé állítja.

Az algoritmusoktól vezérelt élet azonban magában rejti annak veszélyét is, mellyel napjaink ma még embercentrikus gondolkodása nem számolt: átírva az emberről való gondolkodást, egyre kevésbé tekinthetjük magunkat a világteremtés középpontjának.
A Genezisben Isten azt mondja: „Ímé az ember olyanná lett, mint mi közülünk egy, jót és gonoszt tudván.” Nemcsak a kereszténység, de a világ minden vallása az embernek tulajdonítja – az alkotás képességén felül – a jó és a rossz közti különbségtétel képességét. Ez, az emberben levő isteni az, ami a gépektől ma bizonyosan megkülönböztet minket.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatban eközben még mindig kevés a valódi ismeret, különösen filozófiai és társadalomtudományi megközelítésből. A bemutatásra kerülő kötet tíz szerző huszonkét tanulmányán keresztül nyújt áttekintést az egyén, a személyiség kultúrtörténeti és filozófiai felfogásáról és szerepéről a nagy világvallásokban és kultúrákban, felhívva a figyelmet a digitális jövőben az emberi személyiséget és egyént fenyegető veszélyekre és kihívásokra.

A közös gondolkodáshoz és útkereséshez minden kedves résztvevőnek tartalmas időtöltést kívánok!