A női dimenzió - - V. évfolyam 1. szám

Janurik Tímea: Nők a hangszeres népzene történetében

DOI: 10.55344/andfh.2501108

Absztrakt

A történeti jellegű tanulmány a népzenében kiemelkedő munkásságú nőket mutatja be, így rávilágítva a nők jelentős szerepére e területen. A vonósbandákban rendszerint férfiak játszottak, a furulya és a duda a pásztorok hangszere volt, így a nők férjüket kísérve az ütőgardonon, vagy a legelterjedtebb paraszthangszeren, a citerán játszhattak. A tanulmány értelmezi a népzenei adatközlő fogalmát, felveti a kultuszuk kérdését és a Zenetudományi Intézet „Hungaricana” Népzenei gyűjteményében és a Hagyományok Háza Folklóradatbázisában fellelhető adatközlők tekintetében is rövid elemzést nyújt. Ennek szempontja az adatközlők száma, a felénekelt dalok mennyisége és az adatközlők megnevezései, mely a „férfiak” gyűjtőfogalomtól az adatközlők teljes neve mellé írt kedvelt megszólításig változatosan fordult elő. A folyóiratcikk összefoglalóan bemutatja a népzenegyűjtés kezdeteit a 18. századtól, mely során az értelmiségiek kéziratos lejegyzéseitől a zenészek, pedagógusok nyomtatott kiadványain át a népdalgyűjtés folyamata Vikár Béla, Kodály Zoltán, Bartók Béla és Lajtha László munkássága során csúcsosodott ki. Ezt követően az első női cigányprímás, Czinka Panna, majd három kiemelkedő citerás, illetve három gardonos adatközlő életútja kerül bemutatásra. Czinka Panna életéről legendák keringtek, korának egyik leghíresebb muzsikása volt. Maszlag Józsefné Mecs Balogh Mária énekes, citerás, tekerős volt, Takács Józsefné Tatár Kiss Erzsébet, aki citerázást is oktatott és Bozsik Margit a Népművészet Mestere cím birtokosai, utóbbi citerás művészként számos rendezvényen fellépett. A bemutatott gardonos asszonyok, Zerkula Jánosné Fikó Regina, Halmágyi Mihályné Ádám Gizella és Sinka Sándorné Duduj Rozália férjüktől függetlenül is elismert muzsikusok voltak, így a tanulmányban szereplő zenészeket a legismertebb női népzenészek között tartjuk számon napjainkban is. Az adatbázisokban más női hangszeres adatközlők nevei is említésre kerülnek, ám életútjukról nem érhető el információ.

Kulcsszavak: népzene, népzenegyűjtés, nő, életút.