A női dimenzió - 2025/Nyár - V. évfolyam 2. szám
Ivancsó István: Gizella uralkodói alakja a keleti és nyugati egyház ideáljai között – a liturgikus szövegek alapján
Absztrakt
Boldog Gizella uralkodói alakját és egyházi ideálját közvetlenül nem tudjuk bemutatni a bizánci egyház zsolozsmájából, mert neki nincsenek saját szövegei, azonban két forrásból mégis lehet meríteni: egyrészt a közös méneából, vagyis a szentek általános tiszteletének a szövegeiből, másrészt pedig párhuzamként felhasználva Szent Ilona császárné liturgikus szövegeit. A keleti és nyugati Egyház teljesen egységes abban a szemléletmódban, hogy a szentek (és boldogok) tisztelete hármas pilléren alapszik: 1.) eljutottak az üdvösségbe, 2.) példás földi életet éltek, 3.) közbenjárnak értünk. Az uralkodói ideált tehát ebben a hármas szempontban nyomon lehet követni Boldog Gizella esetében is, hiszen ezek őrá is érvényesek. Szent István király társapostol lett a bizánci egyházban, és felesége ugyan hivatalosan nem kapta meg ezt a kitüntető címet, ám tiszteletben megérdemli, hiszen férjével együtt munkálkodott ebben a tevékenységben. A korai ábrázolásokban is az általa építtetett templom mását kezében tartva szokták őt ábrázolni.