A női dimenzió - 2025/Nyár - V. évfolyam 2. szám
Vukov Konstantin: Esztergom első bazilikája, Szent István alapítása
Absztrakt
Az esztergomi Várhegy középkori bazilikája a török kort lepusztult, romos, megbontott állapotban vészelte át. Maradtak ábrázolások erről. A szakirodalomban feldolgozott ábrázolások közül kiemelten Mathes 1827-ben megjelent könyvében (IV. tábla) van egy alaprajzi ábrázolás. Ebből a többi értékelhető rajzzal összevetve kideríthető a templom alaprajzi szerkezete, jó közelítéssel a méretei. A maradvány állapotáról mind Mathes, mind Széless György kanonok leírása sok értékelhető információt közöl. A 19. századi székesegyház építésekor a teljes régi bazilikát elbontották, a terepet kb. 10 méterrel süllyesztve planírozták, tehát nem maradt semmi, s ebből kísérli meg a tanulmány Esztergom első bazilikáját rekonstruálni. Legfontosabb megállapítás, hogy Szent István bazilikájának méretei és alapvető alaprajzi szerkezete megfelel a Mathes által közölt 16. századi állapotot tükröző rajznak. Szembetűnő a hajó pillérközeinek méretváltása, amely építési fázisokra utal. Szent István 1000–1001-ben megkezdhette az építkezést. 1010-re már a szentély, a hajó első periódusa és a torony-karzat zóna elkészült, a teljes templom 1013-ra készen állhatott. Az elméleti rekonstrukciót Gizella királyné kapcsolataihoz kötődő Ottó-kori bazilikaépítések tanulságai, példái hitelesen segítették. Megfelelt az a következő modellnek: íves szentélyzáródású, altemplomos, emelt szentélyes, háromhajós, két nyugati tornyos, karzatos bazilika, nyugati átriummal. Jeles építészeti rokonság kimutatható a mainzi dóm keleti szentélyzónájával. A méretrendi elemzésen alapuló építéskiviteli idők becslése meg tudta határozni az egyes reálisan elérhető építési fázisokat. A Szent István által épített főtemplomot a későbbi korokban korszerűsítették, kápolnákkal bővítették, sokszög záródású gótikus szentéllyel átalakították.