A Női Dimenzó folyóirat kéziratainak formai követelményei
Tanulmány írása és jegyzetelése
Másfeles sortávolság, 12-es betűméret, Times New Roman betűtípus, sorkizárt, normál margó.
A cím után első bekezdés nem behúzott, a többi bekezdést behúzással kérjük.
A szövegben a hivatkozott és említett címeket, valamint az idézeteket kurziváljuk.
A századokat arab számmal írjuk (pl. 12. század).
A szövegben „ld.” helyett kiírjuk: lásd. Jegyzetben: Vö.
A lapszámok és évszámok közé hosszú elválasztójelet írunk: pl. 1543–1544, 10–12. (10-ig a számokat betűvel kiírjuk, azon túl csak számmal írjuk.
Jegyzetelési útmutató
Times New Roman, 10-es méret, sorkizárt.
Általánosságban a Magyar Könyvszemle jegyzetelési módját követjük, hiszen ez a mód a leginkább követett nyugat-európai típus, és végtelenül egyszerű, követhető.
Ha kötetre utalunk, a szerző vezetéknevét kiskapitálissal írjuk. Ha külföldi szerzőről van szó, akkor is előre vesszük a vezetéknevet és vessző után írjuk a keresztnevet. A cím minden esetben kurzív, még akkor is, ha folyóiratban jelenik meg. Ekkor azonban a folyóirat címét is kurziváljuk. (A folyóirat címe előtt = et írunk.) Ha gyűjteményes kötetben jelent meg a hivatkozott cikk, akkor In-t írunk. A továbbiakban vesszővel választunk el.
A sorrend:
szerző: cím. Kiadó, megjelenés helye, megjelenés ideje, ( )-ben a sorozat, hivatkozott lapszám.
Ha már említettük a tételt a lábjegyzetben, akkor csak a szerző vezetékneve, a hivatkozott mű kiadási éve (közé nem teszünk pontot vagy vesszőt), majd vessző és a lapszám következik, a végén pont. Pl. Szendrei 1999, 17.
Példák:
Egész kötet, cikk:
Szendrei Janka: Középkori hangjegyírások Magyarországon. A magyar notáció története.
Német neumaírások Magyarországon. MTA Zenetudományi Intézet, Budapest, 1983(1), 1999(2), (Műhely-tanulmányok a magyar zenetörténethez, 4), 63.
Gömöri György: A bujdosó Balassitól a meggyászolt Zrínyi Miklósig. Tanulmányok.
Argumentum, Budapest, 1999, 187.
Gömöri 1999, 151. (a név után nincs vessző)
Gömöri, George: George Sylvanus – a 17th century classical philologist = Angol Filológiai Tanulmányok, 13(1985), 22–42, 41.
Vö. Szoliva Gábriel OFM: Ki írta a Kájoni-graduále gregorián hangjegyeit? Egy zenei
paleográfiai vizsgálat tanulságai = Acta Pintériana, 6(2020), 35–46.
Dominkovits Péter: Egy kora újkori ügyvéd pályaképe – Szepsy (Zepsy) János. = Aetas, 17(2002), 2–3, 5–35; Uő: Familiárisi szolgálat – vármegyei hivatalviselés.
Egy 17. századi Sopron vármegyei alispán, gálosházi Récsey (Rechey) Bálint = Korall, (2002), 9, 32–54;
Tanulmánykötetben megjelent cikk:
Monok István: A 16. századi köznemesség műveltségéről. In Söptei István (szerk.): Nádasdy Tamás (1498–1562). Tudományos emlékülés, 1998. szeptember 10–11. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 1999, 105–115.
Forráskiadvány:
Jankovics József(szerk.): Bethlen Mihály útinaplója. Magyar Helikon, Budapest, 1981.
Levéltári hivatkozás:
(Először kiírjuk a hivatkozott levéltár nevét, sorozatát, számát)
pl. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Budapest (a továbbiakban: MNL OL) E 211 Lymbus III. series 29 t. KtF II. 7. Vitnyédy István könyvtárának jegyzéke.
Evangélikus Országos Levéltár, Budapest, Archivum generalis ecclesiae (A továbbiakban: EOL AGE) V.64. Schulek József gyűjteménye, Tom. XXXIV, 255–260.
Internetes hivatkozás:
Fazekas István, Kádár Zsófia, Kökényesi Zsolt, Ternovácz Bálint(szerk.): A győri jezsuita gimnázium diáksága (1630–17). https://library.hungaricana.hu/hu/view/Jezsuita-
GimnaziumokDiakjai_1_Gyor/?pg=2&layout=s (Letöltés: 2020. 01. 20.)
A tanulmány végére irodalomjegyzéket és képjegyzéket kérünk.
Képjegyzék: a kép sorszáma, a kép címe, a fotó készítője, lelőhelye (forrás: wikimedia)
Csak jogtiszta forrású és jó minőségű képet kérünk.
Az irodalomjegyzék megírása+:
Gömöri 1999. Gömöri György: A bujdosó Balassitól a meggyászolt Zrínyi Miklósig. Tanulmányok. Argumentum, Budapest, 1999.