A női dimenzió - 2022/Nyár - II. évfolyam 2. szám

A nyár az északi féltekén az energiák tombolása. Ez a kijelentés mára egyre kevésbé tekinthető kézen-fekvőnek – sokunk számára inkább csak arról van szó, hogy nyáron meleg van. Nagyon meleg, amiben már nem tudunk, vagy nem akarunk dolgozni. Ilyenformán az ember nyáron inkább energiamini-mumra kapcsol, és lehetőleg valami vízben hűti magát. Ezzel szemben a természet tavasszal folyama-tos kitárulkozásba kezd, ami nyár derekán éri el csúcspontját. Minden akcióban van, sok lény ilyenkor gondoskodik azokról a tartalékokról, amelyekkel átvészelheti az ősztől fokozatosan romló életfeltéte-lek viszontagságos, passzivitásba forduló időszakát.

Ezen okból láttuk célszerűnek folyóiratunk nyári számát az aktivitás bajnokaira, a férfiakra fordítani. Nem kell ebben keresni provokatív szándékot, vagy az erősebb nem iránti rejtett ellenérzés motívu-mait. Tény, hogy évezredes folyamatban a kultúránk meghatározóan maszkulin beállítódásúvá alakult. Ennek összetett történelmi okai vannak, és semmiféleképpen valami szimplán démonizált férfisoviniz-mus. Ettől még mi, nők is végig jelen voltunk, sőt a jelenlétünk nélkül ez a maszkulin társadalom sem létezne. És ezzel egyszerre többet is állítunk, mint ami első pillantásra szembeötlő.

Mert női részről mindig, és ma is a legfontosabbnak a jelenlétet tartjuk. A női létezés elsődleges meg-nyilvánulása a jelenlét, míg a férfié az aktivitás. Ez pedig egyáltalán nem alárendelt szerepbe való be-letörődés. Ha megpróbáljuk szemléltetni természeti képpel e két létezési megnyilvánulás lényegét, úgy a gravitációs erőtér működésében meglehetősen pontos analógiára lelünk. A bolygórendszerek ugyanis éppen így működnek. Van a centrumban egy meghatározóan nagy égitest (nevezhetjük Nap-nak), amelyik relatíve mozdulatlanul áll a helyén, azonban szemmel nem látható módon gravitációs erőteret gerjeszt maga körül. Ez a gravitációs erőtér pedig a centrum körüli mozgáspályán tartja a bolygókat. És a bolygók bolyonganak, mozognak, aktívak, és mozgásuknak teret, okot, célt semmi egyéb nem ad, mint az erőteret gerjesztő centrum.

Ha netán ennek a női folyóiratnak az olvasásában valamely férfitársunk is eljutna idáig, úgy házi fel-adatnak adjuk neki annak megfejtését, hogy vajon a hús-vér nő miféle erőteret gerjeszt maga körül.

Mindazonáltal, mi, nők, szeretjük az erőtereink gerjesztési lehetőségeit, és szeretjük az erőtereinkben bolyongó férfiakat. Következésképpen ebben a számban sikeres és különleges férfiakról emlékezünk meg, akiket szerettek, vagy szerettek volna szeretni nők, s akiknek pályaívére így vagy úgy, de minden-képpen meghatározóan hatott legalább egy nő.

A széles skála lehetséges végpontjainak közeléből idézünk ide olyan személyiségeket, mint Gyémánt László, aki a festészetben alkotott kiemelkedőt, vagy Ambrus Attila, akinek szertelen energiái a családi örömök között váltak szelídíthetőkké, vagy éppen Nikola Tesla, akinek jelenkori másodvirágzása egy elhivatott nőnek köszönhető. Zárszóként pedig fontosnak tartjuk alább Verebes Ernőnek, a Nemzeti Színház dramaturgjának egy konferencián elhangzó gondolatait idéznünk.

Major Gyöngyi