A női dimenzió - 2022 - II. évfolyam különszám

DOI: 10.55344/andfhksz.2201123

Absztrakt:

A szerző elméletében felveti, miszerint a kánon versus misztika szembehelyezkedő fogalmai nemek szerint is meghatározhatók. Bevezetőjében illusztrációként megidézi Móricz Zsigmond és Ady Endre Kaffka Margit századfordulós irodalmi műveinek szóló kortársi kritikájának szövegét, melynek elemzése révén világos, hogy különös jelentőségre tesz szert a nőíró professzionális képessége és az előítélek közt feszülő dilemma. Ezután rövid áttekintés következik a női professzionalizmus megítélésének európai történetéről, kezdve a kérdés ógörög filozófusoknál megfogalmazott változatainál, egészen a 19. század végéig. A kánon (még olyan formáiban is mint a szövegkánon, egyházi kánon, végül az irodalmi kánon), a kulturális kód, a hagyomány fenntartása ezzel szemben férfias jelenségként egyedül a misztika fogalmi gondolkodást kizáró területébe nem tud behatolni. Évszázadok során ez a női kreativitás fő megnyilvánulási tere volt. A paternalista struktúrákkal szembeni számottevő kihívást jelent a nőarcú egyház modellje is.

Kulcsszavak: női professzionalizmus, női kreativitás, nőirodalom, kánon, misztika.

Male Canon and Female Mystics

Abstract:

The author proposes a theory, according to which the opposed concepts of canon versus mystics can be alternatively defined on the basis of sex. In the introduction the text of the contemporary critique on Margit Kaffka’s fin-de-siècle literary works by Endre Ady and Zsigmond Móricz are quoted, whose analysis makes is clear that the dilemma between a female writer’s professional qualities and prejudice acquires unique importance. Hence follows a brief survey of the European history of the assessment of female professionalism, beginning with Ancient Greek philosophers up to the end of 19th century. On the contrary, canon (even in its forms, such as Textological Canon, Ecclesiastic Canon, and, eventually Literary Canon), cultural code, upholding tradition as masculine phenomena could not penetrate solely the realm of mystics, which excludes conceptual thinking. For centuries it has been the sphere, where feminine creativity could manifest itself. The model of a feminine-faced Church comes as a significant challenge for paternalistic structures, too.

Keywords: female professionalism, female creativity, female literature, canon, mystics.