A női dimenzió - - III. évfolyam 1. szám

Major Gyöngyi: A fenntarthatóság ismeretelméleti kontextusa (első rész)

DOI: 10.55344/andfh.2301046

Absztrakt

A kultúra fókuszába kerülő tudomány és technika az elmúlt néhány száz évben folyamatosan növelte az ember cselekvőképességét. Az individuum létezési tapasztalatában ez törvényszerűen erősíti az énközpontúságot, azt az érzetet keltve, mintha a fejlődés éppen a személy mindentől és mindenkitől függetlenné válását jelentené. Ennek az alapélménynek a következménye az ember természetbe való bekötöttségének sorvadása, és az élettérhez való viszony tárgyi szemléletének előtérbe kerülése, ami a jelenlegi, kritikussá vált környezetromboláshoz vezetett.
A fenntarthatóság érvényes fogalmának birtokbavételére kulcsfontosságú egy új koncepció, új paradigma megfogalmazása, aminek szükségképpen túl kell mutatnia az individuumon, és ami csakis a létezők hálózatban megragadható összefüggésrendszerében értelmezhető.