A női dimenzió - 2025/Nyár - V. évfolyam 2. szám
J. Újváry Zsuzsanna: Királynéi és püspöki székhelyből végvár
Absztrakt
1526. augusztus 29-én a Magyar Királyság Mohács mezején, minden erőfeszítése ellenére súlyos, évszázadokra kiható vereséget szenvedett el a nálánál mind területileg, mind katonailag, mind gazdaságilag és demográfiai tekintetben sokkal nagyobb, s mindig új katonai hódításokra berendezkedő Oszmán Birodalomtól.
Az 1523-ban kinevezett veszprémi püspök, Szalaházy Tamás még összeíratta birtokait, a várható jövedelmeket és terheket, de a Mohács után bekövetkezett polgárháborús viszonyok közepette Veszprém is hol az egyik, hol a másik uralkodó kezébe került. Az 1540-es években a király megkezdte az oszmán-ellenes belső végvárrendszer kiépítését, amelybe az egykori királynéi székhely, Veszprém is betagozódott. A veszprémi püspök Sümegre szorult. Az oszmán-török hódítás a Dunántúlon olyannyira előrehaladt, hogy 1552-ben a vár is az ellenség kezére került. Az ostrom során a város és a székesegyház majdnem teljesen elpusztult. A várat 1566-ban sikerült visszafoglalni, de a tizenöt éves háború során, 1593-ban ismét elesett. 1598-tól újra keresztény zászló lengedezett a vár falain, és bár 1630-ban a püspök visszakapta jogait, a királynék városa csupán a 18. században vált újra ténylegesen püspöki székhellyé.