A női dimenzió - 2022 - II. évfolyam különszám
L’Éternel Féminin – Nőiség és fenntartható társadalmi egyensúly interdiszciplináris
konferencia összefoglalója
MTA Könyvtár és Információs Központ
2019. november 28.
Motiváció:
Az a sajnálatos gyakorlat vált mindennapi tapasztalattá, hogy a „társadalmi nemek tudománya” kilépve a tudomány művelésének írott és íratlan szabályai közül, tevékenységét és eredményeit politikai platformon igyekszik érvényesíteni. Figyelemre méltó a Magyar Tudományos Akadémia folyóiratának 2016. októberi számában „A társadalmi nem: elméleti megközelítések, kutatási eredmények” konferencia[1]-beszámolója,[2] mely kifejezetten agresszív politikai módszerek alkalmazására hív fel ideológiákkal átszőtt, tudományosnak nevezett elvek kizárólagosságát biztosítandó. A magunk részéről semmiféle politikai eszközrendszer használatát nem tartjuk elfogadhatónak tudományos kérdések esetén, ugyanakkor jelentős hiányként érzékeljük, hogy a feminista irányzatoktól inspirált társadalmi nemek tudománya mellett nemzetközi viszonylatban sem jöttek létre olyan tudományos kutatóműhelyek, amelyek legalább érdemi konkurens elméleteket tudnának felmutatni a genderelméletekkel szemben. Ez a tény jelenleg a tudományos platformon tényleges kizárólagosságot biztosít egy szűk körnek, amelyik politikai korrektségre és gyűlöletbeszédre hivatkozva eredményesen revolverezi az egész társadalmat eszméivel. Mindaddig pedig, amíg a velük egyet nem értők nem jelenítik meg úgy a közbeszédben, mind a legmagasabb státuszú tudományos intézményekben saját tudományos elméleteiket, nincs esély sem érdemi vitára, sem egy valós, fenntartható társadalmi modell megalkotására. Ezért kezdte el a Kortárs Női Reflexiók Fóruma 2017-ben első tudományos konferenciájával megalapozni azt a szisztematikus munkát, aminek folytatásai immár minden évben rendszeresnek nevezhetők, s az idei, évadzáró eseményről az alábbiakban adunk számot.
Dr. Major Gyöngyi
Kortárs Női Reflexiók Fóruma
elnök
[1] MTA Székház, Nagyterem 2016. május 24. Társadalmi nem: elméleti megközelítések, kutatási eredmények.
[2] „Pető kiemelte, hogy az antigender-mozgalom és a társadalmi nemek tudománya közötti viszony nem csupán világnézeti különbség… Az antigender-mozgalom veszélye, hogy relativizálni igyekszik a tudományt. Pető határozott állást foglalt az akadémiai szféra felelőssége mellett abban, hogy fellépjen az áltudományossággal szemben, és ne adjon teret ezeknek a diskurzusoknak.
Arra a kérdésre, hogy mit tehet a társadalmi nemek tudománya, Pető határozott programot fogalmazott meg: nem lehet elégséges válasz az ignorálás vagy a nevetségessé tétel… Fel kell ismernünk, hogy az antigender-beszéd gyűlöletbeszéd, ami egyaránt jelent problémát a konzervatívoknak és a liberális oldalnak is.”
(Lantos et al (2016): Beszámoló a Társadalmi nem: elméleti megközelítések, kutatási eredmények konferencia előadásairól. Magyar Tudomány, 2016/10. 1249. o.)
Az idézett szöveg nyíltan átpolitizál egy problémafelvetést, és áltudományosságra hivatkozva törekszik kirekesztésre, miközben éppen saját tudományossága rendkívül kérdéses.
MTA Könyvtár és Információs Központ Konferenciaterem, 2019. november 28.